Whisky vagy whiskey? Több különbség lehet, mint gondolnánk!

Sokan talán nem is gondolnák, hogy gyakran már az írásmód is meghatározza egy ital jellegzetességét. Különösen igaz ez a whisky és a whiskey esetében, hiszen két eltérő típusról beszélünk ilyen esetben.

Hazánkban a whisky hivatalos írásmódja az e-betű nélküli variáns, azonban sok esetben találkozhatunk vele whiskey-ként is. Noha az emberek többségét ez egyáltalán nem zavarja, azonban sokan hajlamosak fennakadni ezen, méghozzá nem véletlenül, hiszen a két írásmódnak bizonyos külföldi országokban igencsak nagy jelentőséget tulajdonítanak.

Ezt a kijelentést támasztja alá, hogy sok esetben találkozhatunk olyan palackokkal és csomagolásokkal, melyek közül egyiken egyszerű whisky, a másikon pedig whiskey feliratot látunk.

Bár nem tűnik orbitális különbséget, az írásmód azonban többet elárulhat az üvegben található italról, mint azt elsőre gondolnánk, noha fontos kiemelni, hogy ez csak a minőségi italokra érvényes, a gyenge kvalitású whiskyk esetében sokszor teljesen elhanyagolható az írásmód.

Whisky vagy whiskey?

Lássuk azonban a lényeget, azaz vegyük sorra, hogy miért létezik kétféle írásmódja is ennek az italnak!

Bár itthon minden whiskyt e-betű nélkül írunk hivatalosan, amennyiben azonban minőségi párlatok csomagolásán látjuk ilyen formátumban, akkor az azt jelenti, hogy vagy eredeti skót-, vagy eredeti kanadai whisky található a palackban.

Ezzel szemben a whiskey írásmóddal ellátott palackok zömébe amerikai és ír whiskyt töltenek.

Hogy mi a helyzet azokkal a whisky-típusokkal, melyek egyik régióba sem tartoznak?

Sajnos innen fakad a két írásmód közti zavarodottság, hiszen példának okáért egy japán vagy egy francia whisky esetében sokszor a lepárló vagy a palackozó, az éppen aktuális termékdizájner dönt arról, hogy milyen írásmóddal kerüljön az ital megnevezése a címkére.

Alapvetően ugyanis a két formátum egy és ugyanazt az italtípust tartalmazza.

Ennek megfelelően mindegyik eredetvédett, szigorú szabályozáshoz kötik a készítésüket, némelyek pedig óriási hagyománnyal és háttérrel büszkélkedhetnek.

A két eltérő írásmód pedig csak és kizárólag a legmagasabb minőség és kategória mellett jellemző, illetve lehet fontos, mondhatni a legnagyobb szakértőknek és ínyenceknek, akik egyfajta jelzésértékűnek tekinthetik, hogy az adott ital honnan származik.

A whisky és ami mögötte van

Amennyiben egy ital csomagolásán a hazánkban is elfogadott whisky feliratot látjuk, akkor az esetek többségében hagyományos, illetve kiváló minőségű skót whiskyről vagy kanadai whiskyről lehet szó – utóbbi esetében vérbeli gabonapárlatról –, melyek annak ellenére is különböznek egymástól, hogy az alapok tekintetében meglepően sok köztük a hasonlóság.

A skót whisky

Ha whisky, akkor skót. Nagyon sok embertől hallani ezt a kijelentést, aminek a hátterében alighanem az áll, hogy Skócia amilyen kicsi, olyan nagyhatalomnak tekinthető a whiskygyártás tekintetében.

Fontos, hogy csak azt az italt nevezhetjük skót whiskynek, mely kizárólag Skóciában készült, betartva a hozzá kapcsolódó összes eredetvédelmi és egyéb szabályozást, köztük például azt, hogy legalább három éven át tölgyfahordóban érlelték a palackozás előtt.

Nagyon sok típusát különböztethetjük meg egymástól, de valójában három főbb vonalról beszélhetünk, illetve ezeknek a további fejlesztéseiről.

A malt whisky például rézüstben kétszer párolt maláta whisky, és míg a grain mindig lepárlóoszlopokban készül, addig a blended felirattal rendelkező italokba a kettő keverékéből álló skót whiskyt találunk. A legmagasabb minőséget minden esetben a single malt típusok jelentik!

A kanadai whisky

A kanadai whisky bár Európában talán nem olyan népszerű, mint a Skóciában készült típusok, és a karakterességük tekintetében is rengeteg különbség van köztük – például lényegesen lágyabbak –, azonban az elnevezés tekintetében ezt a típust is e-betű nélkül jegyezzük hivatalosan.

Ennek a variánsnak a különlegessége, hogy úgynevezett rozsmalátából készül, és ugyanúgy eredetvételemmel büszkélkedhet, mint skót társa.

Ennek megfelelően csak a Kanadában, kanadai alapanyagból készült és legalább három éven át kisebb méretű fahordókban érlelt típusokat lehet ilyen névvel ellátni.

Alapvetően három típusát különíthetjük el egymástól, ezáltal a malátából álló típusok mellett beszélhetünk rozsalapú, illetve kevert kanadai whiskykről egyaránt.

A whiskey és ami mögötte van

Mint már fentebb említettük, a whiskey elnevezésű palackokban jellemzően ír vagy amerikai párlatot találhatunk minden esetben.

Aki kevésbé hozzáértő, az bizonyára úgy gondolja, hogy túl sok különbség nincs köztük, hiszen mindegyik whisky alapját a skót hagyományok, a skót minta adja.

Érdekesség, hogy az eltérő írásmód háttere is pontosan ide vezethető vissza!

Mindez a 19. században történt, amikor a skót whisky megítélése és minőségi háttere soha nem látott mélységeket élt át.

Egy válságos időszak volt ez, és az ír, valamint az amerikai gyártók úgy határoztak, hogy a plusz e-betűvel határolódnak el a skót gyártmányú italoktól, melyek végül azért természetesen visszakerültek jól megérdemelt trónusukra.

Az írásmód mellett azonban fontos kiemelni, hogy az összetétel tekintetében is nagyban különböznek egymástól, az ír és az amerikai párlatok zöme ugyanis jellemzően kukoricából és rozsból áll.

Az amerikai whiskey

Általánosságban a legtöbb amerikai whiskyre jellemző, hogy olyan tölgyfahordóban érlelik őket, melyeket belülről korábban elszenesítettek, ennek megfelelően határozottan füstös jelleggel rendelkeznek.

Valójában a kukoricapárlatok és a bourbon whisky az, ami ebben a kategóriában klasszikusnak nevezhető, ugyanakkor ma már a rozs is nagy népszerűségnek örvend dacára annak, hogy sokkal később jelent meg a köztudatban.

Mindegyik amerikai whisky-típus eredetvédett!

Rozs whiskynek például csak azokat tekinthetjük, melyek a lepárlás során legalább 51 százalék rozst tartalmaznak, de szigorú előírások vannak az alkoholtartalomra is.

Különösen igaz mindez a bourbon whiskyre, melyet ma már Amerika bármelyik részén lehet készíteni – régen csak Bourbon megyében szabadott –, feltéve azonban, hogy legalább 51 százalékban kukoricát tartalmazó cefréből készül.

Az ír whiskey

Az ír whiskey megnevezés egy palackon minden esetben azt jelenti, hogy az adott ital garantáltan teljes egészében Írországban készült, és legalább hároméves tölgyfahordós érlelést követően került palackozásra.

Az írek által készített whisky jellemzően lágyabb, enyhébb ízvilágú a skót típusokhoz mérten, aminek az oka a hagyományos kisüsti módszer alkalmazása, valamint a háromszoros lepárlási folyamat.

Az ír whiskynek közel olyan nagy történelme van, mint a skót típusoknak, ezáltal már a 14. századra visszanyúlik az első ilyen párlatok elkészülése.

Az italtípuson belül egyébiránt megkülönböztethetünk single malt, single grain és az ezek keverékéből készült blended whisky típusokat. Utóbbi érdekessége, hogy gyakran zöldárpát is alkalmaznak az elkészítéséhez, ami teljesen egyedivé teszi a termékkategórián belül ezt a whiskyt.