Miből készül a rum?

Nagyon sok alkoholos italnál teljesen egyértelmű, hogy miből készül. Köztudott, hogy a bor szőlőből van, a pálinkát többnyire gyümölcsökből desztillálják, a whiskyt pedig gabonafélékből. De vajon miből készül a rum?

A rum egyike azoknak az alkoholos italoknak, amelyekről kevesen tudják, hogy miből is állnak valójában, csak egyszerűen élvezik a bennük lakozó csodálatos aromákat, az isteni ízgazdagságot és a trópusi jegyeket.

 

Márpedig összetevője egyáltalán nem trópusi, éppen ellenkezőleg, mégis nagyon fontos, mi több elengedhetetlen ahhoz, hogy a rum olyan legyen, mint amilyennek az évszázadok során megálmodták, illetve megszokták az emberek.

 

Ha te is szereted a rum ellenállhatatlan ízvilágát, és imádod felfedezni magadnak az újabbnál-újabb aromákat, akkor most tarts velünk, hiszen cikkünkben kiderítjük, miből és hogyan készül ez a közkedvelt párlat.

 

Miből készítik a rumot?

 

A rum minden esetben cukornádból készül. Ez mondhatni a legegyszerűbb és legáltalánosabb válasz, azonban közel sem teljes, hiszen gyártónként eltérhet, hogy milyen típusú cukornádból, és annak melyik részéből.

 

A cukornádban ugyanis nagyon sok összetevő található. A legtöbb rumgyártó a nádmelaszt alkalmazza ehhez, ami magában foglalja a cukornád levét és a benne található nádcukrot, de vannak gyártók, akik például csak a nád levét, az úgynevezett nádmézet használják fel ehhez a folyamathoz.

 

A késztermék ízvilága gyakran már ott eldől, hogy a gyártó milyen típusú és minőségű cukornádat választ, abból miként nyeri ki a cukrot. Ezért lehetetlen pusztán az összetevők ismerete és a recept alapján reprodukálni vagy másolni egy rumot, hiszen tulajdonságait már ezek a tényezők is meghatározzák.

 

Azt pedig még szóba sem hoztuk akkor, hogy a termőterület is milyen mértékben képes meghatározni a cukornád tulajdonságait, és ezáltal a készülő rum ízvilágát.

 

Hogy mégis miként kerül bele olyan sok aromahatás ebbe a különleges italba? Ezt már minden gyártónál meghatározza a készítés folyamata, ezért érdemes lehet megvizsgálni ezeket is alaposabban.

 

Hogyan készül a rum?

 

A rum készítése kapcsán nagyon fontos, hogy bár mindig 95 térfogatszázalékos alkoholtartalommal desztillálják, azonban ahhoz, hogy az EU-ban forgalomba kerülhessen, 37,5 százalékosra kell szelídíteniük a gyártóknak.

 

Konkrétan a rumgyártás három főbb folyamatra épül, amelyek közül az első mindig a cukornád feldolgozása, gyakorlatilag a cefre elkészítése, majd a desztilláció, végül pedig az érlelés.

 

A cukornád feldolgozása

 

Ha a cukornád beérik, szüretelését a legtöbbször még mindig kézzel végzik, a karibi országokban például machetével vágják le a szárakat, majd megkezdődik a versenyfutás az idővel.

 

A levágott nádszárakban ugyanis nagyon hamar megkezdődik a cukor lebomlása, ezért mielőbb a feldolgozóba kell szállítani, ahol egy speciális gép összezúzza a szárakat, kivonva belőle ezzel az értékes nádlét.

 

Hogy a cukornádlével ezt követően mi történik, az gyártónként gyakran eltérő:

 

• Előfordulhat, hogy a friss cukornádlevet rögtön erjeszteni kezdik a leendő desztillációhoz. Ez mondhatni a klasszikus formula, amivel évszázadokkal ezelőtt is készítettek már rumot, és a mai napig a legtermészetesebb, leghagyományosabb italok állíthatók elő.
• Egy másik lehetőség, hogy a nádlét megfőzik és sziruppá sűrítik, ami a benne található cukor miatt nem egy bonyolult folyamat. Sok lepárló ezt a sűrű masszát erjeszti. Előnye, hogy szirupként egész évben mehet a desztilláció és a rumgyártás, nem csak a szüret időszakában.
• A harmadik opció, hogy a cukornád levét cukorrá és melasszá alakítják át. Ebből a melasz kerül a lepárlókhoz, hogy rumot gyárthassanak belőle, míg a cukrot édesítőszerként adják el. Ez az egyik leggyakoribb alternatíva, hiszen a rumok többsége erjesztett melaszból készül.

 

A desztilláció

 

A desztilláció vagy lepárlás a rumkészítés egyik csodája, hiszen így készül a cukornád valamelyik formájából az ízletes párlat.

 

Részeként az erjesztett folyadékot egy zárt edénybe zárják és 70-80 Celsius fokra melegítik, ami elpárologtatja az alkoholt a masszából, amelyet felfognak és ismét lepárolják, így születik a nyers rumpárlat.

 

Hogy a gyártók oszlopos lepárlókat vagy üstöket használnak ehhez, az szintén befolyásolja, hogy milyen ízvilágú rum születik. Előbbi esetben általában könnyedebb, finomabb, stílusosabb rum készül, míg az üstökben teltebb, nehezebb párlatok.

 

A következő lépést minden esetben meghatározza, hogy mire szeretnénk használni a rumot. Vannak ugyanis olyan tiszta fehér rumok, amelyek ebben az állapotban már palackba kerülnek, hiszen sokan szeretik így fogyasztani őket, de még inkább koktélban vagy édességekben használják az efféle nyers párlatokat.

 

A másik alternatíva az érlelés!

 

Az érlelés

 

Amennyiben a boltok polcain egy erőteljesen barnás, borostyános árnyalatú rumot látunk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy egy fahordóban érett típussal van dolgunk.

 

Az érlelés azért fontos, mert nemcsak az ital színét, hanem ízvilágát és karakterét egyaránt meghatározza, és itt lehet a legtöbbet szabályozni a végeredményt.

 

Nem mindegy milyen típusú hordóban vagy hordókban történik, de számít az érlelés időtartama, sőt még az is, hogy milyen környezetben, illetve éghajlaton került rá sor.

 

A rumokat általában ott érlelik, ahol előállítják. Ez a legismertebb karibi rumok esetén mindig forró, párás éghajlaton történik, ahol a desztillált nyers rum nagyon gyorsan kölcsönhatásba lép a fával, emiatt sokkal rövidebb idő alatt érhető el jó eredmény, szemben például a rideg Skóciában érlelt whiskykkel.

 

Az érlelés során extra összetevők kerülhetnek a rumba

 

Mivel cikkünk témája, hogy miből készül a rum, ezért itt vesszük fel ismét az első bekezdésben letett fonalat, hiszen a rumhoz az érlelés során vagy az érlelés végén még extra összetevőket keverhetnek.

 

Nagyon gyakori például, hogy a rumokat fűszernövényekkel, gyógynövényekkel vagy gyümölcsökkel ötvözik, azokba áztatják, esetleg közvetlenül gyümölcslével keverik össze őket, amivel még egyedibb és különlegesebb aromák születhetnek.

 

A készítés és az összetevők is meghatározzák a rum típusát

 

Mint azt fentebb már említettük, a rumnak többféle típusa is ismert. Az ital elkészítése és az összetevők sora minden esetben meghatározza ezt, ezért zárógondolatként érdemes tisztába tenni, hogy milyen rumok léteznek:

 

• Fehér rum: A fehér rumokat a desztilláció után nyersen palackozzák. Teljesen áttetszők, többségük magában is jól fogyasztható, de leginkább koktélba szánják őket, így például a Mojito, a Daiquiri és a Cuba Libre alapja.
• Arany rum: Az arany rumok azok a fehér rumok, amelyeket egy rövid időre fahordóba zártak érlelődni. Jellemzően karakteresebb, tartalmasabb ízvilágot képviselnek, jégre töltve nagyon jól fogyaszthatók tisztán, de koktélhoz is ideálisak.
• Sötét rum: A sötét rumokhoz soroljuk jellemzően a prémium kategóriát. Azok a rumok sorolhatók ide, amelyek sokáig maradtak fahordóban, ezáltal a legerősebb, legkarakteresebb ízprofil jellemzi őket, így fogyasztásuk is főként tisztán javasolt.
• Egyéb rumok: Természetesen nagyon sok altípusa is ismert a rumoknak, így léteznek ízesített vagy fűszeres rumok, egyre többször hallani már fekete rumokról, sőt visszatérőben van a navy rum, ami az italtípus legerősebb alkoholtartalommal rendelkező változata.