Vodka fajták

A vodka az egyik legnépszerűbb koktélital. Egy semleges ízű, tiszta párlat, ami nagyon jól illeszkedik más összetevőkhöz, de a megfelelő vodka fajták annyira minőségiek és kellemesek, hogy rengetegen tisztán is előszeretettel fogyasztják őket.

A közhiedelemmel ellentétben ugyanis a vodka kapcsán nagyon sokféle típusról beszélhetünk, és nagy általánosságban az italtípust az összetevők, valamint a származási hely alapján lehet a legkönnyebben csoportosítani.

 

Nyilván a márka és az árcédula alapján is lehetne rangsorolni a vodkákat, de tapasztalataink szerint a magas árcédula gyakran nem tükröz olyan kiugró minőséget, így nincsenek akkora különbségek, mint például a whisky vagy a rum esetében.

 

Hogy segítsünk eligazodni a különböző vodka fajták között, az alábbiakban összegyűjtöttük a leggyakoribb és legnépszerűbb típusokat, méghozzá általános jellemzőik és sajátosságaik bemutatásával.

 

Hogyan készül a vodka?

 

Mielőtt azonban konkrétan rátérnénk a vodka fajták ismertetésére, nagyon fontos megismerni a vodka készítés folyamatával, hiszen nagyon sokan vannak, akik bár előszeretettel fogyasztják, de nem tudják mi van a háttérben.

 

A vodka elkészítéséhez a legfőbb alapanyag a gabona, lehet búza, árpa, rozs, kukorica, de akár burgonya és melasz is. Ezen felül víz és élesztő kell ahhoz, hogy elinduljanak az erjedési folyamatok.

 

Ezt a keveréket hetekig hagyják érni, majd leszűrik, és az így kapott folyadékot desztillálják, majd vízzel hígítják, igény szerint ízesítik és palackozzák. A legtöbb vodka erre az alapra épül, de gyártónként eltér a szűrés és a lepárlás módja, sőt egyre gyakrabban a hozzáadott összetevőké is.

 

Ennek fényében a vodka fajták nagyon sokfélék lehetnek, az alábbiakban pedig bemutatjuk az egyes típusokat.

 

A vodka fajták két főbb típusa

 

Amennyiben alapszinten beszélünk a vodka fajtákról, két főbb csoportot tudunk elkülöníteni egymástól, így beszélhetünk

 

• tiszta
• és ízesített vodkáról.

 

Tiszta vodka

 

Tiszta vodkának nevezzük azt, amely a fentiekben ismertetett klasszikus receptúra alapján készül jellemzően gabonából és nem ízesítik vagy keverik össze más összetevőkkel.

 

Általában szénen vagy kvarckristályokon szűrik át annak érdekében, hogy eltávolíthassák belőle a szennyeződéseket. Nagyon jellegzetes, erős alkoholos és édeskés ízvilág, valamint selymesség jellemzi, méghozzá nagy általánosságban 40 százalék körüli alkoholfokkal.

 

Bár vannak országok, ahol a tiszta vodka fogyasztásának óriási hagyománya van önmagában, felénk azonban inkább koktélban kedvelik az emberek.

 

Ízesített vodka

 

Ízesített vodkáról vagy vodkalikőrről akkor beszélhetünk, ha a tiszta vodkát valamilyen más összetevőkkel ízesítik. A legtöbbször gyümölcsös háttérről beszélhetünk, így gyakori a cseresznye, a málna, az őszibarack és a menta, de a sor gyakorlatilag kimeríthetetlen.

 

Az ízesített vodka különösen nagy népszerűségnek örvend manapság, hiszen a további összetevők miatt sokkal jobban élvezhető önmagában, nem szükséges koktélba keverni ahhoz, hogy finom aromákkal kényeztessük ízlelőbimbóinkat.

 

Hogy egy vodka ízesíthető legyen, ahhoz először valamilyen macerátumot kell készíteni, vagyis egy kevés vodkába gyümölcsöt, gyógynövényeket vagy fűszereket keverni, majd az így kapott végeredményt a megfelelő mennyiségben elkeverni a tiszta vodkával.

 

Általános, hogy az ízesített vodkák alacsonyabb, 35 százalék körüli alkoholtartalommal rendelkeznek.

 

Vodka fajták az alapanyaguk szerint

 

Az alapanyag minden esetben meghatározza a vodka sajátosságait, ezért nagyon fontos ismerni, hogy miből készülhet az ital, és annak milyen jellegzetességei vannak.

 

Gabona vodka

 

A legtöbb vodka gabonából készül, így ezek a legnépszerűbbek mindegyik közül. Különösen gyakori például, hogy búzából készítik, de nagyon jellegzetes aromavilág érhető el a rozzsal és a kukoricával is.

 

Elkészítésekor a válogatott gabonaszemeket először megőrölik, összetörik, majd vízzel és élesztővel keverik, az így kapott cefrét pedig leszűrik és desztillálják, amit újabb szűrések követhetnek.

 

A gabona vodka, de különösen a rozsból készült változat egy kicsit fűszeresebb, földes hatásokkal rendelkezik és szárazabb érzetet kelt a többi vodkatípushoz mérten. Sokan szeretik magában, de koktélokba keverve ezt tartják a legjobb választásnak.

 

Főleg a tengerentúlon nagyon gyakori a kukorica vodka, amelyek sokkal lágyabb, édesebb hatással rendelkeznek, méghozzá meglepő vaníliás, vajas háttérrel, így tisztán lényegesen könnyebben fogyaszthatók.

 

Gyümölcsvodka

 

A gyümölcsvodka kapcsán nagyon sok félreértés van az emberek között, hiszen sokan keverik ezt a típust az ízesített vodkával, holott valójában itt arról van szó, mint nagyjából a magyar pálinkánál, hogy a párlatot bizonyos gyümölcsök erjesztésével és desztillálásával nyerik.

 

A gyümölcsvodkát sokan nem is sorolják a vodkák közé, mert alapvető tulajdonságaikban különböznek a klasszikus gabonavodkától – eleve nem semleges ízvilággal rendelkeznek –, viszont a pálinkához hasonlóan egyre jelentősebb rajongói kör tartozik hozzá.

 

Melasz vodka

 

A melasz alapvetően a rumok alapanyaga, de vodkát is készítenek belőle – bár alapvetően ritkán, azonban az eredmény mindig nagyon izgalmas, hiszen ezek a párlatok édesebbek, komplexebb ízhatással rendelkeznek, sőt füstös aromavilággal büszkélkednek.

 

A melasz vodka ugyanúgy készül, mint gabonás társai, azonban a benne található jellegzetességek miatt sokkal krémesebb, lágyabb koktélok készíthetők belőle, például a Manhattan vagy a White Russian egyik gyakori alapanyaga.

 

Burgonya vodka

 

A burgonya vodka talán a legritkább vodkatípus, ami főleg olyan régiókban jellemző, ahol kevés a gabona, ellenben megterem a krumpli. A közhiedelemmel ellentétben ezeknek az italoknak nincs krumpliízük, viszont sokkal földesebb, diósabb hatás uralkodik bennük.

 

Érdekességük, hogy tisztán nagyon jól illeszkednekk bizonyos ételekhez, így például sajtokhoz és húsokhoz, emiatt érdemes lehet kipróbálni a megfelelő fogásokkal társítva.

 

Vodka fajták a származási hely szerint

 

Bár a vodka nem rendelkezik olyan szigorú eredetvédelemmel, mint például a konyak, azonban így is van néhány olyan régió, amelyek saját jellegzetességekkel bírnak a vodka fajták tekintetében. A teljesség igénye nélkül ezek a következők:

 

Orosz vodka

 

Ha valaki meghallja a vodka kifejezést, akkor rögtön az orosz vodka jut eszébe – nem véletlenül, hiszen ebben a régióban különösen népszerű ital, és a legjobb orosz vodkák, mint a Beluga vagy a Smirnoff ebből a régióból származnak. Regionálisan eltérő tulajdonságok jellemzik őket, de tisztaságuk, nyersességük és erejük minden esetben egységes.

 

Lengyel vodka

 

A lengyel vodka ugyanolyan meghatározó, mint az orosz, sőt a két nemzet között még mindig vita tárgyát képezi, hogy ki készítette el először. Az országban gabonából vagy burgonyából párolják, és az orosz vodkához mérten gyakran édesebbek, földesebb hatást nyújtanak, mint például a Zubrowka vagy a Belvedere.

 

Amerikai vodka

 

Bár Amerikában a whisky a nyerő, azonban a vodkagyártásban is az élen járnák, sőt főként rozsból, de még inkább kukoricából készült italaik nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen meleg ízek, bársonyosság, édesség, könnyebb fogyaszthatóság jellemzi őket, mint szláv társait.

 

További vodka fajták

 

A származási hely tekintetében nagyon sok országhoz vagy régióhoz lehet vodka fajtákat kötni. A fentiek mellett gyakran említik külön az északi, főleg finn és svéd vodkákat – például Finlandia, Absolut –, amelyek sokszor búzából készülnek, de a skót vodkára is érdemes odafigyelni, amit sokszor malátázott árpából desztillálnak.

 

Sok helyen külön kiemelik a francia vodkát – például a Grey Goose –, de ezt inkább azért, mert a francia alkoholos italok minden kategóriában kiemelkedők, és vodkájuk is egészen nagyszerű, sőt a holland vodka nevét is sokat hallhatjuk, hiszen már az 1800-as évek óta van jelen a vodkagyártás az országban és különösen nagy népszerűségnek örvend.