Soju: minden, amit tudni kell a koreaiak legkedveltebb frissítőjéről

A soju egy Koreából származó alkoholos ital, amely az utóbbi években az egész világon elterjedt, sőt az ázsiai kultúra népszerűsége miatt egyre többen fedezik fel maguknak Magyarországon is.

Nem véletlenül, hiszen egy igazi különlegesség, amit gyakran emlegetnek Korea nemzeti italaként is, noha a politikai berendezkedés miatt jelenleg főként csak Dél-Koreából származó párlatokat lehet kapni a világon a kategórián belül.

 

Bár a soju nagy hasonlóságot mutat olyan párlatokkal, mint a gin vagy a vodka, azonban egy sajátos, jellegzetes aromavilággal büszkélkedhet, aminek köszönhetően sokan fogyasztják önmagában, de rengeteg koktélrecept is született már hozzá.

 

Hogy mégis mi az a soju, milyen történettel rendelkezik és mit kell tudni erről az italtípusról nagy általánosságban? Cikkünkben összegyűjtöttük a legfőbb tudnivalókat, ha szeretnél te is kalandozni egy kicsit az ázsiai italkultúrában.

 

Mi az soju?

 

A soju vagy szodzsu egy koreai eredetű alkoholos ital, amely szó szerinti fordításban „égetett italnak” fordítható. A „so” ugyanis az égetést jelenti a koreai nyelvben, amit természetesen nem szó szerint kell érteni, hanem mint a lepárlási folyamat során felhasznált hőhatásra.

 

A „ju” ezzel szemben az ital megfelelője a koreai nyelvben, így innen eredeztethető a kérdéses szóösszetétel. Alapvetően tehát a soju egy desztillált szesz, amit többnyire gabonafélékből, általában rizsből, de gyakran búzából és árpából készítenek.

 

Alkoholtartalma a kiszereléséhez viszonyítva magas, mintegy 20-24 százalék, de vannak típusok, amelyek ennél is erősebbek. Emiatt becsapós ital, hiszen általában 0.35 literes üvegben palackozzák – mint a kisebb söröket –, viszont azokhoz képest lényegesen magasabb a hatásfokuk.

 

A soju rendkívül népszerűvé vált az utóbbi években szerte a világon, a CNN forrásai szerint 2019-ben közel 90 millió kartonnal adtak el belőle.

 

Soju vagy shochu?

 

Már rögtön a cikk elején fontos megemlíteni, hogy a sojut gyakran összekeverik a shochuval. Nevük és tulajdonságaik is hasonlóak, azonban alapvető különbségek vannak köztük, így elsődlegesen mindkettő rizsből vagy más gabonaféléből párolódik, azonban a shochu a japánok itala.

 

Ezen felül utóbbi előállítása sokkal szigorúbb feltételek mellett történik, gondosabban ellenőrzik az összetevőket, és míg a shochu – amit rizspárlatnak vagy szakénak is neveznek – ritkán kerül ízesítésre, addig a soju esetében teljesen általánosak az extra aromák.

 

A soju története

 

Mivel különösen nagy népszerűségnek örvend a fiatalok körében, ezért sokak számára talán meglepő lehet, márpedig a soju története egészen a 14. századig vezethető vissza, méghozzá a koreai Korjo régióhoz.

 

Miután Dzinsgisz kán és a mongol hódítók keresztül-kasul bejárták Ázsiát, és az araboktól eltanulták az alkohollepárlás képességét, a Kublai kán megnyitotta az első lepárlókat a mai Korea területén, ahol a számukra legnagyobb mennyiségben elérhető gabonafélét, a rizst kezdték el alkohollá párolni.

 

Az eredeti soju még 35 százalékos alkoholtartalommal rendelkezett, évszázadokon át volt a koreaiak nemzeti itala, azonban az 1965-ös esztendő nagy változást hozott, hiszen a rizshiány miatt a lepárlóknak más alapanyagokhoz kellett nyúlniuk, így tápiókához vagy édesburgonyához, amelyek viszont alacsonyabb alkoholfokot adtak.

 

Bár 1999-ben feloldották a tilalmat, azonban az alacsonyabb alkoholtartalom megmaradt, mert sokkal népszerűbbé vált így az ital, sőt a forgalmazása is egyszerűbb lett olyan országokban, ahol külön engedély kell a tömény szeszesitalok értékesítéséhez, hiszen ott a soju a sörrel és a borral van egy kategóriában.

 

Hogyan készül a soju?

 

A legtöbb szeszes italhoz hasonlónak mondható a soju elkészítési módja, így minden esetben az erjesztéssel kezdődik, majd a lepárlással végződik a folyamat.

 

Az első lépés, hogy a rizsszemeket – vagy más gabonaszemeket – alaposan megfőzik, majd élesztővel keverik, és néhány hétig erjeszteni kezdik. Az így készült ital a rizsbor, azonban a sojuhoz ezt párolják tovább.

 

A folyamat lényege, hogy a rizsbort felforralják, majd egy speciális lepárlóeszközzel felfogják a kondenzáció eredményét. Így születik a nyers soju, amit néhány gyártó a palackozás előtt érlel, illetve aromákkal egészít ki.

 

Az ízesített soju a legnépszerűbb

 

Bár évtizedekkel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, azonban a 90-es években a soju egy egészen új értelmet kapott, miután a gyártók elkezdték különféle aromákkal elegyíteni a párlatot, hiszen a gyártók rájöttek: főleg más országokban előszeretettel alkalmazzák koktélban az italt.

 

A kétezres években aztán megjelentek az első gyárilag ízesített sojuk, így a szőlős, az áfonyás, a grapefruitos, a citromos, a mangós és még napestig sorolhatnánk, hogy milyen aromavilággal rendelkező változatok, amelyek különösen nagy népszerűségre tettek szert.

 

Sokan éppen az extra ízvilág miatt ismerték és szerették meg ezt az italtípust, ami így már tisztán is fogyasztható volt, nem kellett koktélokba keverni, egzotikus hatása mégis megmaradt.

 

Hogyan kell fogyasztani a sojut?

 

Aki nem kóstolt még életében sojut, az biztosan feltette már magának a kérdést, hogy milyen szabályok vonatkoznak a kérdéses ital fogyasztására? Bár tudni kell, hogy mindenki úgy issza, ahogyan számára a legideálisabb, azonban a koreai kultúrában nagy hagyomány áll a háttérben.

 

A soju ideális és hagyományos fogyasztása tehát úgy néz ki, hogy az italt mindig csoportosan fogyasztják, méghozzá tisztán. Az emberek nem tölthetnek saját maguknak, mindig a csoport legidősebb tagjáé ez a megtisztelő feladat.

 

A sojut kispohárba töltik, majd mindenki úgy hajtja fel egy szuszra az italt, hogy nem létesít közben szemkontaktust másokkal.

 

Bár Koreában is rengetegen fogyasztják szimplán élvezeti jelleggel, azért fontos megjegyezni, hogy a soju olyan, mint nekünk a bor: étkezés mellé, bizonyos ételekhez fogyasztják a leginkább.

 

Milyen ételekhez jó választás a soju?

 

A soju kifejezetten jó döntés minden olyan ételhez, ami Koreában jellemző, de direkt nem írunk specialitásokat, hogy más is élvezhesse az ételek és az italok közötti harmóniát.

 

Ennek megfelelően bátran töltsünk egy-egy pohárkát a csípős, erősen fűszeres ételek mellé – például a buldakhoz tökéletes lehet –, de Koreában gyakran fogyasztják levesekhez és főzelékekhez, különösen a gamjatanghoz, ami leginkább a nálunk ismert húsleveshez hasonlítható.

 

Tökéletesen illik a soju a tenger gyümölcseihez, különösen a tintahalhoz, de nem csak a keleti konyhához ideális, hanem néhány nyugati fogáshoz is tökéletes társ.

 

Egy barackos soju például hihetetlenül jól illeszkedik a pepperónis pizzához, míg a szőlős soju a taco kiváló kísérője lehet, sőt a sajttálak esetében gyakran kínálnak epres sojut, ami jól mutatja az italtípus sokoldalúságát.

 

Ezen felül a barackos soju remekül illik még erősen fűszeres, grillezett ételekhez, a szőlős soju frissítő hatása pedig bármilyen sushi mellé jó választás lesz, sőt az epres változatot gyakran adják még desszertekhez, így például sajttortákhoz is.