Pezsgő vagy prosecco? Ismerd meg a két italtípus különbségeit!

Aki szereti az erősen szénsavas alkoholos italokat, az bizonyára nagy rajongója a pezsgőféléknek. A gyakorlottabb fogyasztók pedig jól tudják, hogy ebben a kategóriában gyakran lehet találkozni meglepő kifejezésekkel, mint amilyen a champagne vagy a prosecco.

A legnagyobb megdöbbenést általában az okozza, hogy ezek között az italok között ránézésre, sőt gyakran az ízvilág és a jelleg tekintetében sincsenek jelentős különbségek. Valójában mindkettő pezsgő, azonban a gyakorlatban ennél jóval összetettebb a képlet.

 

Aktuális cikkünkben ezért szeretnénk átfogó magyarázattal szolgálni arra vonatkozóan, hogy mi a különbség a gyakorlatban a pezsgő, vagy más néven champagne, illetve a prosecco között, hiszen az avatatlan szemek számára két teljesen ugyanolyan italtípusról van szó.

 

Valójában azonban nem véletlen a két elnevezés, mint ahogyan az sem, hogy az egyik mérföldekkel drágább, mint a másik, de lássuk inkább egy kicsit konkrétabban, hogy miről is van itt szó.

 

A legfontosabb különbség a származási helyben keresendő

 

Amennyiben a pezsgő és a prosecco közti különbségeket kutatjuk, az első és talán legfontosabb dolog, hogy a két italtípus bár hasonló háttérrel rendelkezik, mégis egészen eltérő helyről származik.

 

Míg ugyanis a champagne gyakorlatilag a francia pezsgő neve, addig a prosecco az olasz pezsgőt takarja. Vizsgáljuk meg azonban egy kicsit alaposabban ezt a történetszálat!

 

Champagne

 

A champagne érdekessége leginkább abban keresendő, hogy ezt az italtípust valóban a francia Champagne régióban készítik. A környék központja Reims, egy Párizstól mintegy 140 kilométerre északra-, északkeletre fekvő város.

 

Alapvetően a champagne tekinthető minden pezsgő ősének, a nagybetűs Pezsgőnek, amit jellemzően Pinor Noir, Pinot Meunier és Chardonnay szőlőből készítenek egy szigorúan vett és ellenőrzött módszer, a Méthode Traditionelle segítségével.

 

Az eljárás lényege, hogy a jó minőségű alappezsgőt másoderjesztésnek vetik alá a palackban, méghozzá extra cukor és élesztő segítségével. Így születik meg a hamisíthatatlan francia champagne, amit elsőként Dom Perignon szerzetes készített még 1693-ban.

 

A champagne elnevezést kizárólag a kérdéses francia régióban készült pezsgők kaphatják meg. Ezek az italok jellemzően sokkal drágábbak, mint az átlag, általában 10-12 ezer forinttól indulnak, de a határ esetükben gyakran a csillagos ég.

 

Prosecco

 

A prosecco ezzel szemben nem Franciaországból, hanem Olaszországból eredeztethető, méghozzá a Veneto régióból, melynek Treviso a központja, ami Velencétől alig 20-25 kilométerre északra helyezkedik el.

 

Ennek a pezsgőfajtának jellemzően a Glera szőlő adja az alapját, de sok esetben házasítják más típusokkal is. Nem palackban, hanem nagyobb tartájokban történik a másoderjesztés – ez lényegesen csökkenti a pezsgő árát –, de egyre több gyártó követi a champagne esetében alkalmazott megoldásokat is.

 

A világ első proseccóját Carpené Malvolti készítette el még 1868-ban, tehát egy lényegesen fiatalabb pezsgőtípusról van szó, mint a champagne kapcsán, sőt az árcédulát sem lehet összehasonlítani, hiszen jó olasz pezsgőt már 4-5000 forintért is vásárolhatunk magunknak.

 

Az ízvilág tekintetében is jelentős különbségek vannak a pezsgő és a prosecco között

 

Természetesen közel sem csak a származási hely tekintetében találkozhatunk különbségekkel a pezsgő és a prosecco között, hiszen az eltérő szőlőfajták, a különböző földrajzi háttér, valamint az eljárásmódból fakadó differenciák is egészen sajátos aromavilágot tudnak adni az italoknak.

 

A champagnet inkább a citrusos és barackos hatások jellemzik

 

A francia pezsgők egyik jellegzetessége az elragadó frissesség. Szinte minden champagne esetében jellemző az üde gyümölcsös jelleg annak ellenére is, hogy a palackban érlelt italoknál ezt nagyon nehéz elérni.

 

A hosszas érlelés ellenére ugyanis minden champagne esetében érezhető a frissesség, az ódon jelleget pedig inkább a toast kenyeres jegyek hangsúlyozzák, azonban az üvegben a nagy nyomás hatására keletkező buborékok miatt az egész ital nagyon kellemes, nagyon minőségi hatást kelt.

 

A legtöbb champagne esetében jellemző a citrusos és a barackos hatás, de az elsődleges ízjegyeket meghatározza még többek között a fehércseresznye, a mandula és a narancshéj is.

 

Természetesen gyártónként eltérő, hogy ezek közül mely aromák kapnak hangsúlyosabb szerepet, illetve az elhangzottakon kívül milyen extra ízek és illatok kerülnek még a francia pezsgőbe, de az alapok tekintetében valamennyi termék innen indul.

 

A proseccót főként a zöldalmás és virágos aromák határozzák meg

 

A francia italokhoz mérten az olasz pezsgők esetében is nagyon előtérben vannak a gyümölcsös jegyek, de legalább ennyire hatékonyak a virágos aromák, miközben a citrusos és barackos megoldások helyett inkább almás és körtés háttér jellemzi őket.

 

Mindez leginkább a prosecco alapjául szolgáló szőlők miatt van így. Mivel a Glerát sokszor házasítják benne egészen megdöbbentő fajtákkal is, ezért nem ritka például, hogy az olasz pezsgőkben trópusi gyümölcsös hatásokat, banános és dinnyés jegyeket vélünk felfedezni.

 

Ezen felül gyakori, hogy egy olasz pezsgő mézes, mogyorós és vaníliás háttérrel rendelkezik, de hangsúlyozandó, hogy nagyon sok esetben gyártónként eltérő, hogy milyen aromahatások bukkannak fel a pezsgőben.

 

Ami jelentős különbség még a pezsgő és a prosecco között ezen a téren, hogy az olaszok tartályban végzik a másoderjesztést, így a palackokban nem alakul ki túl nagy nyomás, vagyis a buborékok hatását sokkal rövidebbnek és habosabbnak érzékelhetjük.

 

Milyen ételekkel párosítható a champagne és a prosecco?

 

Mivel eltérő ízek és aromák jellemzik őket, ezért természetesen a két pezsgőtípus esetében az ételpárosításra is oda kell figyelni. Bár mindkettő nagyszerűen fogyasztható önmagában, azonban a minőségi pezsgőket nagyon sok esetben szeretik ételekkel társítani.

 

A champagne nagyon jól működik a zöldségekkel és a tenger gyümölcseivel

 

A francia pezsgők zöméről elmondható, hogy alapvetően száraz jellegűek és szinte kivétel nélkül magas savtartalommal rendelkeznek. Ennek köszönhetően jó választásnak tekinthetők, ha önmagában keresünk egy aperitifet vagy egy üdvözlő italt.

 

Sőt, szintén ebből kifolyólag társíthatjuk kiválóan előételekhez, különös tekintettel a ropogós sültekhez, de jól működik a champagne valamennyi zöldséggel, illetve isteni hátteret adhat a tenger gyümölcseinek is.

 

A prosecco édes lecsengése fontos a párosításnál

 

Általánosságban kijelenthető, hogy a legtöbb prosecco bár száraz jellegű, a lecsengés tekintetében meglepően édes ízérzetet kínál, de legalábbis sokkal édesebbet, mint a champagne.

 

Emiatt alkalmazása is sokkal szélesebb körűnek nevezhető, hiszen nagyszerűen alkalmazható minden olyan étel mellé, amelyben hangsúlyos szerepet játszanak a gyümölcsök, valamint a pácolt húsok egyaránt, de a szusi vagy az ázsiai tésztaételek mellett sem okoz csalódást.